Oktatáskutatás és fejlesztés

Az Aktív Állampolgárság Alapítvány azzal bízta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy tekintse át a magyar fiatalok állampolgári attitűdjeire vonatkozó kutatási adatbázisokat és szakirodalmat, valamint foglalja össze ezek főbb eredményeit, megállapításait. További részletek és az elkészült tanulmány a tovább gombra kattintva olvashatóak.

Előrehozott szakképzés 2012

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.

A jelen kutatás-fejlesztés megvalósítására a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása keretében került sor. A kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozó közoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése, a köznevelés megújítását célzó ágazatirányítási tevékenységek szakmai támogatása volt.

Az Oktatási Hivatal „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projektjében az ELTE vezetésével egy konzorcium arra vállalkozott, hogy a leginnovatívabb pedagógusok egy csoportjával finomítsa és tesztelje a pedagógusminősítési eljárás mester és kutató fokozatba léptetésének protokollját. A T-Tudok feladata volt, a konzorcium tagjaként hogy minimum 1200 innovatív pedagógust azonosítson egy bizonyos eljárás során, akik így a projektben részesei lehetnek a pedagógusminősítési eljárás finomítását szolgáló pilotnak. A T-Tudok a projekt keretében elkészítette a kiválasztási kritériumokat tartalmazó elemző tanulmányt, majd e kritériumokon alapuló strukturált online kérdőívet, amihez kitöltési útmutatót is rendelt. Ezután került sor a legalább 10 év tapasztalattal és valamilyen innovatív gyakorlattal rendelkező pedagógusok nagymintás felvételére (mintegy 5000 válaszolóval) és a mintából, többváltozós elemzés alapján 1700 innovatív tanár meghatározására.

A kutatási zárójelentést itt olvashatják.

A kutatási feladat célja annak feltárása és átfogó elemzése volt, hogy milyen összefüggések találhatók a felülemelkedő tanulói teljesítmény és a tanuló háttere illetve az iskola néhány jellemzője között.Tanulmányunk tanulsága, hogy a pedagógus és az iskola nagyon is számít.

A kutatás megrendelője: Oktatási Hivatal
A kutatás ideje: 2015. július-szeptember

A Public Education in Hungary: Facts and Figures címet viselő angol nyelvű kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a külföldi érdeklődők (szakemberek és újságírók) megismerkedhessenek a hazai oktatásügy alapvető tényeivel. Nem célja a kiadványnak, hogy tükröt tartson a hazai oktatáspolitika elé – ez a magyar nyelvű kiadványok feladata –, de természetesen az alapvető statisztikai adatokon túlmutató indikátorok tükrözik az oktatáspolitikusokat és a közvéleményt foglalkoztató problémákat.

A projekt célja egy olyan formatív értékelési eszköz kidolgozása, ami segíti a pedagógusokat a diákok kreativitásának és kritikai gondolkodásának fejlesztésében, és lehetőség szerint keretet adhat a diákok önértékelésének is.Az eszköz össze lesz kapcsolva olyan ajánlott pedagógiai gyakorlatokkal és feladatokkal, amik lehetőséget adnak a diákoknak, hogy bemutassák képességeik fejlettségét, és ezek fejlődését.

Magyarországon a T-Tudok a 2015/2016-os tanévben végzett mérést 15 iskolában, összesen 18 kísérleti, és 22 kontroll osztályban, 3., 7., és 10. évfolyamon.

A Kreatív Partnerség program második szakaszára a 2014/2015-ös tanév második félévében került sor, az Oktatási Hivatal TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása során, az ún. Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztése című projekt keretében. 

A program értékelésének keretében a T-Tudok mérte a diákok fejlődését matematika, szövegértés, empátia, tanulási motiváció, szociális képességek, és az énkép alakulásának területein. 

A teljes programértékelési anyagot itt találja.

A Eurofound 2012-ben egy Jelentést készített a Szülőtámogatásról Európában. A magyar háttéranyagot a T-Tudok készítette. A munka és a magánélet közötti egyensúly és a gyermekek jól-létének kérdésében elsősorban olyan dolgokra fókuszáltak eddig, mint a gyermekgondozási szolgáltatások, a rugalmas munkaidő és családi pótlék. Bár mindenki elismeri, hogy a szülő hatása a gyermek jövőjére kimagasló, de csak a közelmúltban jutottak el oda, hogy a szülői támogatást és oktatást is társadalmi beruházásnak kell tekinteni, amely csökkentheti a szülői stresszt és hozzájárul a munka és család közötti egyensúly kialakításához.

AZ MTA TK Gyerekesély műhelytanulmányok 2015-ös számában Lannert Judit a koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyeiről írt a hátrányos helyzetű térségekben.

Az egészségügyi adatok (születési súly, sérültség aránya, fejlesztés aránya) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az elmúlt években a koragyermekkori intervenció terén nemhogy javulás, de inkább romlás tapasztalható. Ezekben a térségekben 2013-ban az átlagos születési súly a magyar hetvenes évekbeli átlagot sem közelíti meg. A sérülteknek pusztán 40-60 százalékát fejlesztik. A fejlesztésbe kerülés ideje sem csökkent a fiatalabb korosztály esetén szignifikáns mértékben.

A korai fejlesztés iránti kereslet gyakran nem a valós igényeken alapul, hanem azon az igényen, amit a szűrést végző szakemberek „létrehoznak, vagy elismernek”, akik viszont valószínűleg igazodnak a meglévő kapacitásokhoz. Az ellátórendszer bár mennyiségben próbálja követni a keresletet, de csak követi, preventív jellege nincsen.