A jól működő osztályterem
Milyen egy jó tanítási óra?
Ebben a kisfilmben a jó pedagógus kompetenciáiról és a jól működő osztályterem jellegzetességeiről lesz szó osztálytermi környezetben és Németh Szilvia oktatáskutató értő tolmácsolásában.
ÖTLETEK A FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Hogyan jellemezné a filmben bemutatott osztálytermi/iskolai/tanulási környezetet? Milyen pedagógiai-módszertani kultúrát tükröz a látott film?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Néhány epizód konfliktushelyzetek teremtésével, feloldásával operált. Kérjük, nevezze meg ezeket az epizódokat! Kérjük, javasoljon konfliktusra épülő alaphelyzeteket a többi epizód esetében is!
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Milyen egyéb oktatási téma feldolgozását javasolná a sorozat következő epizódjában? Indokolja témaválasztását! Milyen animált karaktert elevenítene meg a történetben? Miért?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Mindegyik megtekintett filmből válasszon ki egy alapfogalmat, s definiálja a látottak alapján! Milyen pedagógiai/nevelésszociológiai/közgazdasági társfogalmat rendelne a kiválasztott alapfogalomhoz, pontosítva annak jelentését?
- Milyen alternatív címet adna a filmsorozatnak? És az egyes epizódoknak? Milyen cím tudná jobban a filmek tényalapúságára felhívni a figyelmet?
SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS
SZAKIRODALOM
A pedagógiai szakirodalom a „jó tanár” fogalmát 9 kompetencia meglétével írja le. Egy jó tanár ezek szerint képes hatékonyan fejleszteni a tanuló személyiségét és a tanulói közösséget, az ún. szaktudományi tudás felhasználásával „felépíteni” a tanulók műveltségét, készségeit, képességeit, s felvértezni őket az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciákkal. Képes megtervezni a pedagógiai folyamatot, ez alapján szervezni és irányítani a tanulók tanulási folyamatát, ismerni és alkalmazni a pedagógiai értékelés eszközeit, valamint a jó pedagógus mindezek mellett elkötelezett a saját szakmai fejlődése iránt, hisz a szakmai együttműködések fontosságában, és támogató kommunikációt folytat. A digitális oktatás tapasztalatai alapján az elmúlt időszakban egyre több olyan publikáció jelent meg, amely a pedagógiai autonómiát és felelősségvállalást, külön tanári kvalitásként emeli ki, sőt önálló tanári alapkompetenciaként jeleníti meg.
A hagyományos pedagógiai gyakorlattól eltérően, az ún. innovatív és/vagy kreatív pedagógiák egyértelműen a tanárközpontú, frontalitásra építő gyakorlat ellenében egy olyan tanulási környezet kialakítását célozzák meg, amely interaktív térként működve a tanulót helyezi a középpontba, s a tanításról a tanulásra helyezi a hangsúlyt. Angliai osztálytermi kutatások rámutatnak arra, hogy a tanuló „magasan teljesít” az olyan oktatási közegben, ahol maga is a tanulás alapvető forrása, s ahol a mobilitás, az érzelmek, a csapatmunka és a kockázat a tanulási folyamat szerves részét képezik. Az ilyen jellegű oktatásban a gyermek egész lényével tapasztalja meg a tanulás élményét – a tanulás tehát nem csupán mentális folyamat, hanem olyasvalami, ami testüket, érzelmeiket, társas készségeiket is megmozgatja. Ez a fajta „magas teljesítmény” a gyermekben a jóllét érzését alakítja ki, ami pedig a sikeres tanuláshoz szükséges reziliencia és magabiztosság alapja. E gyakorlati módszerek hatékonysága abban rejlik, hogy támogatják a fenntartható tanulás két fontos forrását: az aktivitást és a motivációt. Azaz, osztálytermi tapasztalatok szerint, akkor hozható létre jól működő rendszer, ha a tanulók fizikailag, szociálisan, érzelmileg és intellektuálisan is lefoglaltak.
Ezekben a közegekben a tanár fő szerepe pedig az, hogy tervezőként és irányítóként jegyzi a tanulási folyamatot, nem a tudás letéteményeseként, hanem a tanulás támogatójaként jelenik meg. Jól működő tanulási tereket próbál létrehozni, és facilitálja a benne folyó munkát. Odafigyel arra, hogy autentikus, a gyerekek életére reflektáló, kihívásokkal teli feladatokkal találkozzanak a tanulók, illetve, hogy látható legyen számukra, hogy egy-egy megvalósított feladat/tevékenység során honnan hova fognak eljutni, és hogy tisztában legyenek az eredményességük kritériumaival, illetve saját kompetenciáikkal. Az interaktív tanulási tér egy olyan befogadó közeg, ahol helye van az érzelmeknek, a reflexióknak és az együttműködésnek, s akkor működik valóban jól, ha a benne tanulók önirányító, a saját tanulásukért felelős résztvevőkké válnak.
