A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködése (2008)
A korai intervenciós intézményrendszer hazai működésének feltérképezésére a Tárki-Tudok Zrt. kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Korai Intervenciós Központok fejlesztése c. programja keretében a 2008. júniustól decemberig tartó időszakban.
A kutatás célja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerének átfogó feltárása volt, az ellátás valamennyi szereplőjének elérésével, így a védőnőkön, háziorvosokon át, a kórházak koraszülött intenzív osztályai, a diagnosztika f? színtereként szolgáló szakértői bizottságok vezetői és a fejlesztésben részt vevő intézmények szakemberei is bekerültek a felmérésbe. Emellett az érintett szülők bevonása is fontos célként jelent meg a kutatásban, ?k a fejlesztő intézményeken, kórházakon keresztül anonim módon váltak elérhetővé. A minél teljesebb kép érdekében egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív eszközöket. Interjúk készültek, postai és online kérdőíveket küldtünk ki, fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk és a kapcsolódó dokumentumok elemzése is a feltárás szerves részét képezte.
A korai intervenció a sérült vagy koraszülött csecsemők illetve kisgyermekek 0-5/7 éves korig terjedő ellátását jelenti, a probléma felismerésétől és jelzésétől, a diagnosztizáláson át a terápiás foglalkozásokig. A fejlesztésre szorulók száma csupán becsülhető, mivel a rászorultság kritériuma értelmezhető szűkebben vagy tágabban is, ráadásul nem minden rászoruló kerül be az ellátásba, továbbá összesített adatok sem állnak rendelkezésre. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az érintett populáció nagyságára becslés készült. Az elérhető statisztikák illetve a kutatás során a szülői és védőnői adatok alapján kb. 10 ezerre becsülhető az összes korai fejlesztésre szoruló gyermek száma az országban. A korai fejlesztést és rehabilitációt végző intézmények kétharmadának adatai alapján ebből kb. 6000 gyermek kerül ellátásba, így nagyságrendileg a rászoruló gyermekek harminc százaléka ellátatlan. A kutatás másik fontos eredménye az ellátó rendszer területi egyenlőtlenségének számszerősített feltárása. Budapest és vidék között hatalmas a különbség: miközben az érintett korosztály mintegy 15 százaléka él a fővárosban, mégis a sérült gyermekek több mint fele Budapesten kap ellátást. Ugyanakkor a kutatás azt is feltárta, hogy fejlődés is tapasztalható ezen a területen az utóbbi években és felmutathatóak fővárosi és vidéki jó gyakorlatok is.
A kutatás egyik fő eredménye tehát maga a feltárás, a korai ellátást nyújtó intézmények fellistázása. Ezen felül sor került a vizsgálat során a működés főbb problémáinak elemzésére és az intézményrendszer korszerűsítésére is javaslatokat tettünk. A kutatás során elkészült egy 400 oldalas zárótanulmány egy 50 oldalas vezetői összefoglalóval, több adatbázis és 12 háttértanulmány.
A tanulmány összefoglalója itt olvasható. (A zárótanulmány elérhető az FSZK honlapján, valamint a többi produktum is betekintésre elkérhető ugyanitt.)
