Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése (2008)
A Tárki-Tudok Zrt. az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2008 őszén kutatást végzett a pedagógusok munkaidőkeret felhasználásáról a közoktatási intézményekben. Ennek során összesen 108 intézmény több mint 3000 pedagógusát kérdeztük meg kérdőíves vizsgálat keretében arról, hogy saját bevallásuk alapján, hogyan oszlik meg a munkaidejük a különböző tanári tevékenységeik között.
A kutatás egyik fő megállapítása, hogy az egyes tanárok leterheltsége jelentően eltérhet a központilag előírt óraszámtól, harminc százalékuk, saját bevallása alapján, jelentősen túlterheltnek bizonyult és kb. tíz százalékuk alulterhelt az állami előíráshoz képest. Szintén fontos összefüggés, hogy a különösen túlterhelt intézményekben a legnagyobb az iskolában tanító pedagógusok munkaid?-terheltségének egyenlőtlen megoszlása is, amely belső feszültségek forrása lehet. Saját bevallásuk szerint a pedagógusok hetente átlagosan 42 órát töltenek az iskolával kapcsolatos feladatok ellátásával. Munkaidejük felét a tanítási órák töltik ki, harmadát az órára való készülés, óraszervezés, tanulói munkák értékelése, és átlagosan heti 5 órát töltenek adminisztratív feladatok ellátásával.
Összességében elmondható, hogy a közoktatásban egyszerre van jelen a pedagógushiány és a pedagógus munkanélküliség, amely strukturális adottság a rendszerben, ahol a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással. Fontos előrejelzés, hogy várhatóan égető pedagógushiány lesz hazánkban, mivel a jelenlegi elöregedési tendencia és az elsősorban fiatal tanárokat érintő pedagógus munkanélküliség következtében egyre kevesebben fogják a tanári pályát választani a mostani pedagógusok nyugdíjba vonulásának idejére. Ugyancsak a harminc évesnél fiatalabb pedagógusok helyzetét nehezíti, hogy közel ötven százalékukat határozott idejű szerződéssel alkalmazzák, többségüket egy tanévre, így bizonytalannak mondható státuszuk.
Az oktatási rendszer legnagyobb kihívása a pedagógusok erőforrásainak minél hatékonyabb kihasználása. A minőségiség emeléséhez differenciált ösztönzésre és korlátozásokra van szükség, mert az egységes rendelkezések nem oldják meg a rendszerben rejlő strukturális feszültségeket.
A kutatási beszámoló itt érhető el.
A kutatás eredményeiről 2009. február 18-án a HírTV-ben elhangzott beszélgetés videója elérhető a televízió honlapján.
A témával foglalkozott a Magyar Televízió Fogadóóra című, 2009. március 14-i műsora, amely megtekinthető itt.
A kutatás egyik fő megállapítása, hogy az egyes tanárok leterheltsége jelentően eltérhet a központilag előírt óraszámtól, harminc százalékuk, saját bevallása alapján, jelentősen túlterheltnek bizonyult és kb. tíz százalékuk alulterhelt az állami előíráshoz képest. Szintén fontos összefüggés, hogy a különösen túlterhelt intézményekben a legnagyobb az iskolában tanító pedagógusok munkaid?-terheltségének egyenlőtlen megoszlása is, amely belső feszültségek forrása lehet. Saját bevallásuk szerint a pedagógusok hetente átlagosan 42 órát töltenek az iskolával kapcsolatos feladatok ellátásával. Munkaidejük felét a tanítási órák töltik ki, harmadát az órára való készülés, óraszervezés, tanulói munkák értékelése, és átlagosan heti 5 órát töltenek adminisztratív feladatok ellátásával.
Összességében elmondható, hogy a közoktatásban egyszerre van jelen a pedagógushiány és a pedagógus munkanélküliség, amely strukturális adottság a rendszerben, ahol a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással. Fontos előrejelzés, hogy várhatóan égető pedagógushiány lesz hazánkban, mivel a jelenlegi elöregedési tendencia és az elsősorban fiatal tanárokat érintő pedagógus munkanélküliség következtében egyre kevesebben fogják a tanári pályát választani a mostani pedagógusok nyugdíjba vonulásának idejére. Ugyancsak a harminc évesnél fiatalabb pedagógusok helyzetét nehezíti, hogy közel ötven százalékukat határozott idejű szerződéssel alkalmazzák, többségüket egy tanévre, így bizonytalannak mondható státuszuk.
Az oktatási rendszer legnagyobb kihívása a pedagógusok erőforrásainak minél hatékonyabb kihasználása. A minőségiség emeléséhez differenciált ösztönzésre és korlátozásokra van szükség, mert az egységes rendelkezések nem oldják meg a rendszerben rejlő strukturális feszültségeket.
A kutatási beszámoló itt érhető el.
A kutatás eredményeiről 2009. február 18-án a HírTV-ben elhangzott beszélgetés videója elérhető a televízió honlapján.
A témával foglalkozott a Magyar Televízió Fogadóóra című, 2009. március 14-i műsora, amely megtekinthető itt.
