Indikátorfejlesztés (2015)
A projekt a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, „Oktatási törzsindikátorok és mérési eredmények alapján készülő indikátorok rendszerének fejlesztése” elnevezésű (KIMER 2014) projekt továbbfejlesztése. A Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a T-TUDOK konzorciuma által megvalósított indikátorfejlesztési projekt feltárta, és a projekt Kutatási jelentésében megállapította, hogy az Oktatási Hivatal tanügyigazgatási célú adatgyűjtései, bár az igazgatási céloknak általában megfelelnek, az oktatáspolitikai irányítást szolgáló elemzések céljára csak igen korlátozott mértékben alkalmasak. Ennek elsődleges oka, hogy a jogszabályoknak ugyan napi szinten általában megfelelnek, de nincs mögöttük olyan adatbázis produktum, amely biztosítja oktatáspolitikai érdekű, trendek követésére is alkalmas mutatók előállítását.
Biztos Kezdet házak értékelése (2015)
A Biztos Kezdet Program monitorozása és értékelése a TÁMOP 5.2.1.-12/1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt program keretén belül a T-Tudok arra vállalkozott, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak beválását értékelje a gyerekek fejlődése és a szülőkre gyakorolt hatásának szempontjából.
A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása (2014)
Az Oktatási Hivatal „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projektjében az ELTE vezetésével egy konzorcium arra vállalkozott, hogy a leginnovatívabb pedagógusok egy csoportjával finomítsa és tesztelje a pedagógusminősítési eljárás mester és kutató fokozatba léptetésének protokollját. A T-Tudok feladata volt, a konzorcium tagjaként hogy minimum 1200 innovatív pedagógust azonosítson egy bizonyos eljárás során, akik így a projektben részesei lehetnek a pedagógusminősítési eljárás finomítását szolgáló pilotnak. A T-Tudok a projekt keretében elkészítette a kiválasztási kritériumokat tartalmazó elemző tanulmányt, majd e kritériumokon alapuló strukturált online kérdőívet, amihez kitöltési útmutatót is rendelt. Ezután került sor a legalább 10 év tapasztalattal és valamilyen innovatív gyakorlattal rendelkező pedagógusok nagymintás felvételére (mintegy 5000 válaszolóval) és a mintából, többváltozós elemzés alapján 1700 innovatív tanár meghatározására.
A kutatási zárójelentést itt olvashatják.
Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztésére (2015)
A jelen kutatás-fejlesztés megvalósítására a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása keretében került sor. A kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozó közoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése, a köznevelés megújítását célzó ágazatirányítási tevékenységek szakmai támogatása volt.
Indikátorfejlesztés (2014)
Az Oktatási Hivatal a Köznevelési Információs Rendszer adatgazdája. A KIR keretében működteti – egyebek között – az intézménytörzs nyilvántartást, a tanulói nyilvántartást, a pedagógus nyilvántartást, a középiskolai felvételi rendszert (KIFIR), a felsőoktatási felvételi rendszert (FELVI), a Kompetenciamérést és az Érettségi rendszert. Ezen adatbázisok alapján az Oktatási Hivatal tervezi a köznevelési rendszer minőségi mutatóit koherens rendszerben leíró indikátorok rendszeres on-line publikálását a tanügyigazgatás és az iskolák számára. A feladatot a TÁMOP-3.18-09/1-2010-004 azonosító számú projekt keretében a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ konzorciuma végezte el.
PISA adatok használata és értelmezése a módszertani kritikák tükrében (2015)
Megjelent az Educatio oktatáskutatási folyóiratának 2015. évi nyári száma, amely a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérésekkel foglalkozik. A kötetben megtalálható Lannert Judit tanumánya is, amely rövidített változata egy hosszabb verziónak, ami itt olvasható.
Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról (2013-2014)
A Kölöknet és az OFOE a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció témájában egy on-line kutatást szervezett, amit a T-Tudok bonyolított le 2013 júniusa és szeptembere között.
A kutatás célja az volt, hogy felderítsük milyen formákban és milyen gyakran kommunikál egymással szülő és pedagógus. Ezen felül az is a vizsgálat tárgya volt, hogy az általános és középiskola során felmerülő tipikus problémák esetén milyen megoldásokhoz nyúlnak a szülők és pedagógusok. A kérdőívben szerepelt egy külön blokk az új infokommunikációs eszközök használatára vonatkozóan. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen gyakran és hogyan kommunikálnak a gyerekekért felelős felnőttek és arra is, hogy milyen sikerrel teszik ezt. Mennyire elégedettek a meglévő kommunikációs formákkal és mennyire tudják megoldani a felmerülő problémákat.
A tanulmány itt olvasható.
A tanulói teljesítményt befolyásoló motívumok és tanulási stratégiák nemzetközi rendszerszintű mérésekben (2014)
Tanoda típusú intézmények monitoring programja (2012/13)
Diszkrimináció a közigazgatásban (2012/13)
„A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai - közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok” TÁMOP–5.5.5 projekt társadalomtudományi kutatásai, 5-6 tanulmányok
2012-2013-ban az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából országos kutatást végeztünk hat – előzetes kritériumok mentén - kiválasztott településen, amelynek egyik célkitűzése a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerének, szolgáltatásnyújtásának, illetve működési mechanizmusainak a vizsgálata volt annak érdekében, hogy feltárja a működés/működtetés lehetséges kirekesztő mechanizmusait. Feltérképezze, ezeknek a mechanizmusok a gyakorlatát, különös tekintettel a védett tulajdonságú csoportokat érintő döntésekre, illetve a kutatási eredmények által rámutasson a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer csomópontjaira. A kutatás másik komponense megpróbálta összegyűjteni a felnőtt lakosság négy védett tulajdonságú csoportjának a körében a közigazgatás különböző szintjeivel kapcsolatos személyes diszkriminációs tapasztalatokat és véleményeket. Nők, romák, fogyatékos emberek, idősek (65 éven felüliek) - helyzetének átfogó feltárásán keresztül kívánta megismerni az egyenlő bánásmód érvényesülésének lehetőségeit és korlátait a közszolgáltatások elérése során.
A tényekre alapozott oktatás jó gyakorlatai (2011)
Előrehozott szakképzés (2012)
Előrehozott szakképzés 2012
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."
A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.
Szülőtámogatás Európában, Eurofound jelentés 2012
A Eurofound 2012-ben egy Jelentést készített a Szülőtámogatásról Európában. A magyar háttéranyagot a T-Tudok készítette. A munka és a magánélet közötti egyensúly és a gyermekek jól-létének kérdésében elsősorban olyan dolgokra fókuszáltak eddig, mint a gyermekgondozási szolgáltatások, a rugalmas munkaidő és családi pótlék. Bár mindenki elismeri, hogy a szülő hatása a gyermek jövőjére kimagasló, de csak a közelmúltban jutottak el oda, hogy a szülői támogatást és oktatást is társadalmi beruházásnak kell tekinteni, amely csökkentheti a szülői stresszt és hozzájárul a munka és család közötti egyensúly kialakításához.
Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához (2010)
Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 3.1.1. programiroda által a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt támogatási szerződése alapján a 4. számú ?A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását segítő szolgáltatások? pillér Korai intervenciós hálózati program kidolgozása alprojekt keretében a Tárki-Tudok az Aita Bt-vel közös konzorciumban Kereki Judit vezetésével a korai intervenció rendszerét illetően regionális kutatást folytatott.
Az iskoláztatási támogatás bevezetésének tapasztalatai (2011)
A világban több helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a társadalmilag kívánatos viselkedést pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciókkal próbálják kikényszeríteni. Az egyik kiemelkedő terület a perifériára szorult családok gyerekeinek óvodába csalogatása és iskolában tartása, amit gyakran feltételhez kötött pénzügyi támogatással próbálnak elősegíteni. 2010 nyarán Magyarország is erre az útra lépett, amikor a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakította, és folyoósítását a gyerek iskolai hiányzásaitól tette függővé.
A Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi eredményeinek elemzése
Az iskolai erőszak kezelése (2009)
A Tárki-Tudok 2009 tavaszán on-line kérdőíves kutatást végzett az iskolai erőszakról a Kölöknet szülői portállal együtt.
Aktív állampolgárság Magyarországon nemzetközi összehasonlításban (2010)
Az Aktív Állampolgárság Alapítvány azzal bízta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy tekintse át a magyar fiatalok állampolgári attitűdjeire vonatkozó kutatási adatbázisokat és szakirodalmat, valamint foglalja össze ezek főbb eredményeit, megállapításait. További részletek és az elkészült tanulmány a tovább gombra kattintva olvashatóak.
Kapacitásbővítés az oktatás terén a közelgő magyar elnökség kapcsán (2011)
A Tárki-Tudok felmérést végzett a soros hazai Európai Uniós elnökségben érintett minisztériumi és háttérintézményi szakemberek, a pedagógusok és a diákok körében a 2011-es elnökséggel kapcsolatban.
Nemzeti Jelentés az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram hazai megvalósításáról- 2009
A projekt célja egy olyan időközi Nemzeti Jelentés összeállítása volt, amely az európai uniós szempontok figyelembevételével, a Bizottság által kiadott szempontsort felhasználva, a magyarországi fejlesztési irányokra és eredményekre helyezi a hangsúlyt.