Hatásmérés a Szabó Szabolcs Alapítvány tevékenységeiről
A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány felkérte a T-Tudok-ot eddigi munkájuk értékelésére. Az Alapítvány küldetése az, hogy hozzájáruljon a magyarországi természettudományos oktatás hagyományosan magas színvonalának visszanyeréséhez, valamint ahhoz, hogy a természettudományos és a pedagógusi pálya egyaránt megbecsültté és vonzóvá váljon. Tevékenységük bővítése és kiterjesztése érdekében az Alapítvány 2023. őszén egy olyan pedagógiai mozzanatokat is tartalmazó értékeléssel bízta meg a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, amivel meg tudja alapozni a jövőbeli stratégiáját.
Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése érdekében lefolytatott uniós finanszírozású oktatási programok értékelése 2022
Az értékelést a Miniszterelnökség megbízásából a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. végezte a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a T-Tudok Zrt. bevonásával 2021-2022-ben. Az értékelés tárgyát 12 olyan EFOP konstrukció képezte, amelyek elsősorban az iskolai lemorzsolódás csökkentését célozták meg, javítva ezzel a végzettség nélküli iskolaelhagyás Európai Unió által is nyomon kísért célindikátorát. A konstrukciók alapjául szolgáló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) a korai iskolaelhagyás témaköre mellett a szegregáció csökkentését is célul tűzte ki, kifejezetten EFOP-3.1.5-16-2016-00001 azonosítószámú „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” a továbbiakban (EFOP-3.1.5) konstrukció által. az EFOP. A jelen értékelés fókuszát tehát elsősorban azok a programok adták, amelyek közvetlenül hozzájárultak ezeknek a céloknak az eléréséhez, főként intézményfejlesztés és/vagy a pedagógusok módszertani eszköztárának bővítése által. EFOP ex-ante feltétel volt ugyanakkor az iskolaelhagyás alakulásáról rövidtávon visszajelzést adó jelzőrendszer kialakítása, melynek fő indikátora a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. Ennek értékelése érdekében nem csak a téma átfogó értékelésére került sor, hanem az EFOP-3.1.5-16 konstrukció tényellentétes hatásértékelése is megvalósult, melynek előkészítéséhez a Miniszterelnökség igénybe vette az Európai Bizottság Joint Research Centre CRIE módszertani támogatását. Ezeket egészítették ki az infrastrukturális és digitális eszközfejlesztést megcélzó programok, amelyek egy része kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolákra irányult.
A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEJUTÁST ÉS BENNMARADÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ MTMI SZAKOKRA 2022
Az értékelést a Miniszterelnökség megbízásából a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. végezte a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a T-Tudok Zrt. bevonásával 2021-2022-ben. Az értékelés átfogó célja az EFOP és VEKOP fejlesztési konstrukciók keretében a felsőoktatásba való jelentkezések számának növelése és a felsőoktatás pályaorientációs szerepének erősítése, illetve a lemorzsolódási arány csökkentése területén megvalósult fejlesztések eredményeinek értékelése, a megvalósítás tapasztalatainak feltárása, valamint annak vizsgálta, hogy a megvalósított fejlesztések eredményei hogyan járulnak hozzá a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok eléréséhez, illetve hogy a fejlesztések mennyiben támogatták a köznevelés és a felsőoktatás kapcsolódását. Az értékelés a beavatkozások jellegéből fakadóan elsősorban a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (a továbbiakban MTMI), valamint a szociális képzés területére fókuszál. Az értékelés másik vezérfonalát a nők és hátrányos helyzetű tanulókra/hallgatók érintettségének vizsgálata adja.
Az értékelésbe 11 konstrukciót vontunk be. Az értékelés vegyes módszertannal készült, dokumentumok elemzése, félig strukturált interjúk és tanulói/hallgatói fókuszcsoportos beszélgetések, online hallgatói adatfelvétel és a rendelkezésünkre álló aggregált felsőoktatási adatok és az EUPR adatok elemzése egyaránt része volt az alkalmazott eszközöknek.
Tanulás Művészete Program
Vajon az első-másodikos gyermekek kellő segítséget kapnak abban hogy a tanulás hogyanjáról szerezzenek kézzelfogható tudást és tapasztalatot? Az óvoda és iskola közötti váltás nagy lépés a gyermek életében, hogyan segíthető minél inkább ez a folyamat? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Tanulás Művészete programunk.
Kreatív Partnerség program
A Kreatív Partnerség egy olyan tantárgyakon átívelő kreatív oktatás és tanulás, amely tervezés, közvetítés és reflexiók útján a tanterv részévé válik. A tanárok, kreatív szakemberek, tanulók és szülők között létrejövő partnerség célja a tanulók kreativitásának fejlesztése, és ezen keresztül az aspirációk és a teljesítmény javítása.
Kutatás az emberierőforrás-szűkösségekről a magyar közoktatásban 2021
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a T-TUDOK felmérte a magyar közoktatás pedagógusellátottságát. A 2021. első felében zajló kutatás keretében sor került a nemzetközi és hazai szakirodalom elemzésére, az elérhető nemzetközi és hazai adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) másodelemzésére. Ezen felül a pedagógushallgatók, pedagógusok és intézményvezetők körében online kérdőíves vizsgálatot, valamint a pedagógusok, vezetők és egyéb szakértők körében interjúkra, fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk. Habár a kutatás elsődleges célja a közoktatás terén a magyarországi pedagógusellátottság témájának körbejárása volt, de a kutatás kitért a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok munkaterhelésére és bérezésére is, hogy felderítsük azokat a tényezőket, amelyek segíthetik a magyar oktatás hatékony munkaerő-felhasználását és hosszú távú eredményességét.
Újbuda Közoktatási koncepciójának felülvizsgálata (2021)
A T-Tudok Újbuda Önkormányzata megbízásából a 2015. évi Köznevelési Koncepció felülvizsgálatát és az óvodai feladatellátásának 2020 és 2030 közötti méretezésére vonatkozó javaslatok elkészítését vállalta. A megbízás keretében demográfiai előrejelzés készült, az elérhető adatbázisok másodelemzése is megtörtént, valamint kérdőíves felmérést is végeztünk az óvodavezetők, óvodapedagógusok és szülők körében.
Az én könyvtáram program értékelése (2018)
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a 19 megyei könyvtár, az OSZK Könyvtári Intézete, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a könyvtárszakmai szervezetek bevonásával valósította meg a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program keretében az „Én könyvtáram” című projektet. A program fejlesztési irányai között megjelenik az olvasáskultúra-fejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra. Szakmai műhelyek segítségével új módszertan- és mintaprogram-csomagok kidolgozására került sor, a legjobb gyakorlatok integrálásával pedig 90 mintaprogram kialakítása valósult meg. A program megvalósítása szakmai monitortevékenységgel karöltve zajlott. A monitoring feladata a mintaprogram fejlesztés szakmai nyomon követése, a programok kipróbálásának helyszíni értékelése, szakmai visszacsatolás a fejlesztési folyamat résztvevőinek (mentorok, fejlesztők, kipróbáló könyvtárosok, a projekt munkatársai), illetve a kipróbált programokkal kapcsolatos résztvevői visszajelzések összegyűjtése, elemzése volt.
Szülői nevelési stílusok és tanulói viselkedésmintázatok a neten (2020)
A Digitális Jólét Nonprofit Kft. megbízásából készült kutatás a kiskorúak online kockázati kitettségét vizsgálta. A kockázati kitettség mérését illetően a jelenlegi legátfogóbb nemzetközi kutatássorozathoz, az EU Kids Online tapasztalataira épülő Global Kids Online (GKO) kutatásokhoz kapcsolódik ez a pilot kutatás. A kutatás fő témája az online zaklatás volt, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve az eddig kevésbé kutatott olyan területekre, mint a szexting (szexuális jellegű képek küldése, megosztása a neten).
A nagymintás kérdezés online történt a szakkképzésben tanuló fiatalok és szüleik körében. Az online adatfelvétel 2020 őszén zajlott, 5432 szakképzésben tanulótól és 1432 szülőtől kaptunk értékelhető válaszokat. A szülői és tanulói két külön minta, ami családonként nem összekapcsolható, de a fő eloszlásokat tekintve nagyon hasonló (megye, nem, településtípus), ezért összehasonlítható. 2020 tavaszán és nyarán pedig három megyében zajlott le a 18 fókuszcsoportos beszélgetés, ahol összesen 50 szülőt és 50 tanulót értünk el. Készült még ezeken felül tíz családi interjú, ahol a kérdőíveket mélységében és személyesen kérdeztük le külön-külön a tanulóval és a szülővel (itt benn tartottuk a legérzékenyebb kérdésblokkot, amit a tanuló maga töltött ki).
Internetbiztonság, digitális gyermekvédelem (2020)
A kutatás a Digitális Jólét Nonprofit Kft. megbízásából készült el, kapcsolódva Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájához (DGYS). Jelen kutatás célja egyrészt az volt, hogy a Digitális Gyermekvédelmi Index egyik eleméhez, a kiskorúak online kockázati kitettségét illetően módszertani és tartalmi munícióval szolgáljon. A kockázati kitettség mérését illetően a jelenlegi legátfogóbb nemzetközi kutatássorozathoz, az EU Kids Online tapasztalataira épülő Global Kids Online (GKO) kutatásokhoz kapcsolódik ez a pilot kutatás. A kutatás fő témája az online zaklatás volt, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve az eddig kevésbé kutatott olyan területekre, mint a szexting (szexuális jellegű képek küldése, megosztása a neten).
Fontos célja volt a kutatásnak, hogy a nemzetközi kutatási designokat valamelyest az ország sajátosságaira szabja (akár a mérőeszközök adaptálása, akár az eredmények értelmezése esetében). Akár az EU Kids Online, úgy ez a hazai kutatás is a vegyes módszertan mellett tette le a voksát, vagyis egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, amit egyaránt indokolt a téma érzékenysége és a célcsoport jellege (gyerekek). A meglévő erőforrások és időkorlátok miatt két korcsoportot választottunk ki, a 7-8. évfolyamos és a 10-11. évfolyamos tanulókat. A nagymintás kérdezést online bonyolítottuk e két korcsoport körében, a szülőket is bevonva, a magyar kérdőíveket eszerint alakítottuk ki a nemzetközi standardok alapján. Az online adatfelvétel 2020 őszén zajlott, 5432 szakképzésben tanulótól és 1432 szülőtől kaptunk értékelhető válaszokat. A szülői és tanulói két külön minta, ami családonként nem összekapcsolható, de a fő eloszlásokat tekintve nagyon hasonló (megye, nem, településtípus), ezért összehasonlítható. 2020 tavaszán és nyarán pedig három megyében zajlott le a 18 fókuszcsoportos beszélgetés, ahol összesen 50 szülőt és 50 tanulót értünk el. Készült még ezeken felül tíz családi interjú, ahol a kérdőíveket mélységében és személyesen kérdeztük le külön-külön a tanulóval és a szülővel (itt benn tartottuk a legérzékenyebb kérdésblokkot, amit a tanuló maga töltött ki).
A vizsgálat újszerűnek mondható négy okból is:
- az online zaklatás több, gyakran érzékeny (pl. szexting) formájára is rákérdezett
- szülőket is megkérdezett a témában
- a kvalitatív vizsgálat a fiatalokat ért online zaklatás jelenségét mélységében próbálta meg feltárni
- a kvalitatív vizsgálat során a leghátrányosabb helyzetű, roma tanulókat is sikerült elérni.
A kutatás korlátai
- nagymintás kutatás csak a szakképzésben tanulók és szüleik körében zajlott (itt országosan reprezentatív arányokról is beszélhetünk), az általános iskolai és gimnáziumban tanulókat kevésbé tudtuk elérni. Ennek oka, hogy míg a szakképzésért felelős ITM aktívan segítette a kutatást, addig ugyanezt nem sikerült elérni a köznevelési szektort képviselő EMMI esetén.
- a téma érzékenységének és az online adatfelvételnek betudhatóan magas arányban voltak azok, akik némely kérdésnél kitértek a válaszadás elől, ugyanakkor erről a csoportról is sikerült többváltozós elemzéssel többet megtudni.
Globális nevelés – a magyar (válaszadó) pedagógusok szemével (2018)
A kutatásra az Anthropolis Egyesület megbízásából, az Európai Bizottság társfinanszírozásában megvalósuló Komplex témák – sokrétű tantárgyak (Global Issues – Global Subjects) elnevezésű nemzetközi projekt keretein belül került sor. A vizsgálat célja a globális nevelés jelenlegi helyzetének megismerése/feltárása volt a hazai köznevelési gyakorlatban. A szemlélet ismertségének felmérése, az osztályteremben és azon kívül használt módszerek, felhasznált segédanyagok feltérképezése, illetve az esetleges szakmai támogatási igények számbavétele. A kutatás eredményeinek segítségével - a nemzetközi projekt során - a tanári igényeknek megfelelő globális nevelés szemléletű tanagyagok készülnek, amelyek használatára rövid- és hosszú távú képzések szerveződnek majd.
A zárótanulmány itt olvasható.
Nagymintás kutatás a médiaoktatás iskolai indikátorairól és a tanári attitűdökről (2018)
A Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája keretében a Digitális Jólét Nonprofit Kft megbízásából végzett nagymintás kutatás azt vizsgálta, hogy a mai magyar iskolákban a pedagógusok mit értenek médiaműveltség alatt, hogyan értelmezik a 21. századi tanári szerepet és milyen kockázatokat látnak az újmédia használatában. A nagymintás vizsgálatot megelőzte egy pilotkutatás 2018. július és szeptember között. A pilot szakasz célja az volt, hogy offline és online kismintán (75-75 fő) kipróbáljuk a kérdőívet és mind a kérdezés formájára, mind a kutatás tartalmára nézve előzetes információt nyerjünk. A kutatási koncepció alapján három fő területet vizsgáltunk:
- médiaoktatás helyzete és a médiaműveltség fogalma
- a 21. századi tanári szerep felfogás
- újmédia használat kockázatai, internetbiztonság
A pilotfázisban a kutatás kvalitatív elemmel is kiegészült, két interjúra és hat darab fókuszcsoportos beszélgetésre került sor szeptemberben. A fókuszcsoportos beszélgetések három településen valósultak meg, Budapesten, Miskolcon és Pécsett. A két budapesti fókusz résztvevői mind középiskolai médiatanárok voltak, a pécsi és miskolci fókuszok esetében az egyiken a helyi tanárképzésben oktató egyetemi tanárok vettek részt, a másikon pedig általános és középiskolai pedagógusok vegyesen, akik között volt médiát oktató is. A beszélgetések célja a még kevéssé kutatott területek feltárása volt.
A nagymintás online kérdőíves kutatás egy országosan (iskolatípusra, méretre és településtípusra) reprezentatív minta alapján zajlott 2018. november 6. és december 31. között. Összesen 1020 teljes kitöltés volt, ebből 178 intézményvezető vagy helyettes, 842 beosztott pedagógus, ebből 46 médiatanár.
Hazai jelentés az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (PIAAC) elért magyar eredményekről (2021)
Magyarország első alkalommal vett részt az Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC). A PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés, melyben a résztvevő országok 16 és 65 év közötti felnőtt lakosságának a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. A felmérés hazai megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával. Az NSZFH felkérésére az eredmények mélyebb megértése és hazai kontextusba helyezése céljából a T-Tudok elkészítette a magyar eredményeket részletesebben bemutató hazai jelentést. Az átfogó jelentés alapjául a nemzetközi eredmények mellett két hazai, probléma-specifikus elemzés szolgált. Az egyik az oktatás, a másik a munkaerőpiac szemszögéből vizsgálta az eredményeket. Előbbit Varga Júlia, a Közgazdaságtudomány Intézet tudományos tanácsadója, a másikat, a Budapest Intézet munkatársai készítették.
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia értékelése (2019)
Az értékelés célja annak feltárása volt, hogy a 2014-2020 között a különböző Operatív Programokból megvalósuló fejlesztések milyen módon és mértékben járulnak hozzá a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: MNTFS vagy Stratégia) célrendszerének megvalósításához, a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek, társadalmi jellemzőinek, minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának javulásához. Az értékelés célja volt továbbá inputok, javaslatok megfogalmazása a 2020 utáni időszakra. Az értékelést az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Kopint-Tárki Zrt., a Tártki Zrt. és a GKI konzorciuma végzett 2019-2020-ban. A T-Tudok az oktatási ágazatot, azon belül az oktatási teljesítmény és iskolai szegregáció témakörét vizsgálta az értékelés keretében.
A magyar felsőoktatás nemzetköziesedése (2017)
A Tempus Közalapítvány „Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben” – valamint „Doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata” EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében kiírt – pályázata keretében a T-Tudok Zrt. kutatás végzett 2017 második felében. A kutatás célja a magyar felsőoktatás nemzetköziesedési folyamatainak, problémáinak feltárása volt. A kutatás a felsőoktatás teljes spektrumára, az alap, mester- osztatlan és doktori képzési szintekre fókuszált. A kutatás során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, valamint bevontunk hallgatókat, doktoranduszokat és egyetemi alkalmazottakat is.
Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében (2017)
A T-Tudok a Nemzeti Rehabilitásciós és Szociális Hivatal (ma már EMMI) KAB-KT-16-25683 projektjének keretében vizsgálta a a szegregátumban élő általános iskolás tanulók kábítószer használatát.
Kutatásunk során a korábbi eredményekre alapozva azt kívántuk vizsgálni, hogy hogyan alakulnak a szegregátumokban élő gyerekek droghasználati szokásai, mi befolyásolja a drogról kialakult tudásukat, tehát, hogy mennyire fogadják el, vagy utasítják el a drogokat, használatukat, különösen tekintettel az új pszichoaktív szerekre. A szülők és az iskola komolyan befolyásolhatják ezen szokások kialakulásának a dinamikáját, de sokszor nincsenek információik, illetve eszközeik a folyamatok kézbentartására. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felnőtt társadalom hogyan tudja megvédeni a fiatalokat, milyen eszközeik vannak a függőség megelőzésére.
A kutatás kérdései
Kutatásunkban elsősorban szegregátumok mellett működő iskolák tanulóit, tanárait és szüleit kérdeztük többféle módszerrel. A főbb kutatási kérdéseink a következők voltak:
· Milyen információkkal rendelkeznek a káros szerekről és hatásukról az általános iskola felső tagozatos tanulói és szüleik, tanáraik?
· Mi jellemzi ennek a korosztálynak a káros szerek (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását?
· Mik a fiatalok káros szenvedélyeivel összefüggő kockázati és védőfaktorok?
· Hogyan működik a védőháló?
A drogfogyasztás mintázata követ-e valamilyen specifikus területi mintázatot?
Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben (2015)
AZ MTA TK Gyerekesély műhelytanulmányok 2015-ös számában Lannert Judit a koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyeiről írt a hátrányos helyzetű térségekben.
Az egészségügyi adatok (születési súly, sérültség aránya, fejlesztés aránya) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az elmúlt években a koragyermekkori intervenció terén nemhogy javulás, de inkább romlás tapasztalható. Ezekben a térségekben 2013-ban az átlagos születési súly a magyar hetvenes évekbeli átlagot sem közelíti meg. A sérülteknek pusztán 40-60 százalékát fejlesztik. A fejlesztésbe kerülés ideje sem csökkent a fiatalabb korosztály esetén szignifikáns mértékben.
A korai fejlesztés iránti kereslet gyakran nem a valós igényeken alapul, hanem azon az igényen, amit a szűrést végző szakemberek „létrehoznak, vagy elismernek”, akik viszont valószínűleg igazodnak a meglévő kapacitásokhoz. Az ellátórendszer bár mennyiségben próbálja követni a keresletet, de csak követi, preventív jellege nincsen.
A PÉCSI KREATÍV PARTNERSÉG MATEMATIKA PILOT-PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE (2015)
A Kreatív Partnerség program második szakaszára a 2014/2015-ös tanév második félévében került sor, az Oktatási Hivatal TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása során, az ún. Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztése című projekt keretében.
A program értékelésének keretében a T-Tudok mérte a diákok fejlődését matematika, szövegértés, empátia, tanulási motiváció, szociális képességek, és az énkép alakulásának területein.
A teljes programértékelési anyagot itt találja.
A magyar közoktatás számokban: Facts and Figures 2014/2015 kötet
A Public Education in Hungary: Facts and Figures címet viselő angol nyelvű kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a külföldi érdeklődők (szakemberek és újságírók) megismerkedhessenek a hazai oktatásügy alapvető tényeivel. Nem célja a kiadványnak, hogy tükröt tartson a hazai oktatáspolitika elé – ez a magyar nyelvű kiadványok feladata –, de természetesen az alapvető statisztikai adatokon túlmutató indikátorok tükrözik az oktatáspolitikusokat és a közvéleményt foglalkoztató problémákat.
A felülemelkedő (reziliens) tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők az Országos Kompetenciamérés adatai alapján (2015)
A kutatási feladat célja annak feltárása és átfogó elemzése volt, hogy milyen összefüggések találhatók a felülemelkedő tanulói teljesítmény és a tanuló háttere illetve az iskola néhány jellemzője között.Tanulmányunk tanulsága, hogy a pedagógus és az iskola nagyon is számít.
A kutatás megrendelője: Oktatási Hivatal
A kutatás ideje: 2015. július-szeptember